Városlista
2018. május 26, szombat - Fülöp

A városról

Dunaszerdahely

Szlovákul: Dunajská Streda

Németül: Niedermarkt

- Dunaszerdahely város Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja.

Fekvése

- Pozsonytól 48 km-re délkeletre a Csallóköz szívében fekszik.

Nevének eredete

- Nevét szerdai napokon tartott hetivásárairól kapta.


Története

A város területe már a kőkorban, a bronzkorban és a római korban is lakott volt. 1256-ban Syridahel néven említik először a pozsonyi káptalan IV. Béla királynak írt jelentésében. 1332-ből ismert első plébánosa, Nicolaus, azaz Miklós, majd Károly Róbert okiratában, 1341-ben meg is nevezik egyházát: a Szent Györgyről elnevezett szerdahelyi egyházat.
Luxemburgi Zsigmond király idején, a polgárságról kiadott törvényei után Szerdahely is elnyeri az oppidium, azaz a mezőváros címet – ezt a 15. század első harmadától viseli. A királyi birtokban lévő település (Szerdahely) mellett, vele szinte egybeépülve több települést találunk, így Pókatelket vagy Pókaföldét, később: Újfalu, Tótújfalu (innen származik s ezt az előnevet viselik a Kondék), Nemesszeghet („Szentfundus” - a Szerdahelytől egy utcányira lévő nemesek lakta kis települést), illetve több Tejed falucskát (Teyedek, majd Elő-, Bazsó-, Lidér- és Ollétejed) stb.
Ősi templomát 1518-ban mellékhajóval bővítik ki. Szerdahelyet 1599-ben az Erdődi Pálffy család kapja meg hitbizományi birtokul, akik egyben a helyi (katolikus) egyház, illetve templom kegyurai lettek. Ez időszakban több határvillongással találkozunk, hiszen a több egymás mellett létező település más és más nemesi család fennhatósága alatt állott. Ebből a korból származik Szerdahely eredeti címere is, amely Szent Péter ábrázolja - a településhez nem kötődő szent ábrázolásával Szerdahely kegyuraira mutatott, hiszen a gellei kiváltságos körzet (Gelle központú terület) templomának szentjét emelte be címerébe. A Pázmány Péter-féle vizitációkban Szent Györgynek szentelt temploma mint neves hely van megjelölve, s említik a templom mellett álló katolikus iskoláját is. Az anyakönyvezést a plébánián 1673-tól vezetik rendesen. 1742-ben magasítják és barokkizálják katolikus templomát.
A várost a középkorban a pestis, a 18. században a kolera pusztítja - ugyanebben az évszázadban épül fel Nemesszegben a betegek ápolására az ispotály. 1842-ben és 1887-ben nagy tűz pusztítja Szerdahelyet. A településen ugyancsak a 18. században jelenik meg nagyobb számarányban a zsidóság - a közösség rövidesen majd felét alkotja a város lakosságának, s Közép-Európa egyik jelentős zsidó hitközségévé növi ki magát.
A mai város négy különálló település egyesítésével jött létre 1860-ban.
1910-ben 4762 lakosából 4679 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásának székhelye volt. A második világháborúban (1944 júniusában) a város lakosságának közel felét alkotó zsidó közösséget (mintegy 3 ezer fő) elhurcolták.
1960-ban nyilvánították ismét várossá, ekkor csatolják a városhoz az addig különálló Sikabony települést is (másodszor, hiszen 1939-ben már összevonták Sikabonyt Dunaszerdahellyel). 2001-ben 23 519 lakosából 18 756 magyar, 3588 szlovák, 353 roma, 147 cseh és 24 német volt. A város a közel 120 ezer lelket számláló Dunaszerdahelyi járás legjelentősebb kulturális, közigazgatási és gazdasági központja. Pozsony közelségének köszönhetően (mindössze 37 km) igen dinamikusan fejlődik.
Gazdasága
A város az 1990-es évek közepéig a dél-szlovákiai élelmiszeripar egyik fellegvára volt, az ország élelmiszergazdasági válsága azonban kihatott a város iparára is, s az szerkezetileg jelentősen átalakult. Az élelmiszeripari múltat 2007-től csak a Tauris Danubia húsfeldolgozó vállalat képviseli, ugyanis az ország legmodernebb cukorgyárát is – amely Juhocukor néven létesült 1969-ben, s a rendszerváltás után az Eastern Sugar francia–angol multinacionális cég vette meg – 2007-ben bezárták. Napjainkban a város több multinacionális elektrotechnikai, gépipari és építőipari nagyvállalatnak ad otthont (mozgólépcsőgyártás, széfgyártás, dobozgyártás stb.). Az 1970-es évek óta a város fontos idegenforgalmi központ; 1973-ban létesült a 26 hektáron elterülő, gyógyhatású vízzel rendelkező termálfürdője. A város fontos teherforgalmi logisztikai központtá vált a 2005-ben létrehozott ipari parkjának, valamint a város közvetlen szomszédságában megépült logisztikai telepeknek (Királyfiakarcsa, Kisudvarnok) köszönhetően. Az ezredfordulót követően a szolgáltatások rendkívül gyors fejlődésnek indultak, a város Dél-Szlovákia legnagyobb kereskedelmi központjává vált.


Városrészek


• Városközpont (Centrum)
• Északi I., II. lakótelep (Sídlisko Sever I.,II.)
• Keleti lakótelep (Sídlisko Východ)
• Nyugati lakótelep (Sídlisko Západ)
Egybeépült falvak :
• Ollétejed (Dunajská Streda-Mliečany)
• Sikabony (Malé Blahovo)
• Újfalu és Pókatelek
• Nemesszeg
• Pódatejed egy része
• Pódafa Zöldfasor nevű része
• Lidértejed
• Előtejed


Látnivalók

A szerdahelyi katolikus templom


• A Szent György tiszteletére szentelt római katolikus templomának a [1]; meglétére már egy 1341-es okirat is utal – később 1518-ban a gótika, a 18-19. század fordulóján pedig a barokk stílusjegyeinek megfelelően átalakították.
• Evangélikus temploma 1883-ban épült neoromán stílusban.
• 1996-ban épült posztmodern stílusban a református templom.
• Egykori, 1870-es évek derekán épült zsinagógája 1945-ben bombatalálatot kapott, 1951-ben lebontották, helyén a holokauszt áldozatainak 1991-ben felavatott emlékműve áll.
• Sárga-kastély, melyet a Kondé család építtetett 1770-ben klasszicista stílusban. A kastély termei a Csallóközi Múzeumnak adnak otthont.
• Vermes-villa, melyet a Vermes család épített 19. század második felében, ma a Kortárs Magyar Galéria otthona.
• A város idegenforgalmi látványosságának számít az organikus építészet jegyeit magán viselő épületek sokasága, melyek többségét Makovecz Imre tervezte.
• 1848/49-es szabadságharc emlékműve.
• a Ferhér kastély, amit Batsák Móricz épített, a 70-es években lebontották. A helyén található a városi posta.
• Szent István szobra.
• Bihari János szobra.
• Vámbéry Ármin szobra.
• A fiókáit tápláló pelikán szobra.
• A 2. világháború áldozatainak szoborparkja.
• A diktatúrák áldozatainak emlékműve.
• A roma holokauszt emlékműve
• Az 1956-os forradalom emlékműve.
• Kortárs Magyar Galéria.
• ArtMa Galéria
A város a szlovákiai képzőművészet egyik jelentős központja, legjelentősebb galériái a Kortárs Magyar Galéria és az Art-Ma Galéria.
• Csallóközi Múzeum
Csallóköz történelmét és népművészetét bemutató gazdag állandó tárlattal rendelkező múzeum, ahol rendszeresen szerveznek ideiglenes kiállításokat is.
• Csallóközi Könyvtár
A városban található a régió legnagyobb könyvtára, ahol számos értékes könyvritkaság megtalálható.
• Termálfürdő. Hévize egy 2500 m mélységben fekvő 60 – 120 m vastagságú vízrétegből származik. Első 1968-ban fúrt kútjának vízhozama 16 liter/másodperc, vízhőmérséklete 92 °C.




Járási hivatal a 20. század kezdetén

 

Híres emberek


• Itt született 1730-ban (Pókateleki) Kondé Miklós nagyváradi püspök, tudós, a bécsi Pazmaneum rektora, a magyar királyi ítélőtábla főpapja
• Itt született az 1800-as években Batsák Pál, aki 1874-ben Pozsony vármegye alispánja.
• Itt született az 1800-as években Batsák Móricz huszárezredes, a ma már nem létező dunaszerdahelyi Fehér kastély építtetője.
• Itt született 1821. január 3-án Csaplár Benedek piarista paptanár, néprajzkutató, az MTA tagja, a néphagyományok gyűjtésének egyik első szervezője, írói álnéven Karcsanyéki Gáspár.
• Itt született 1871. december 27-én Szladits Károly jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Itt született 1869. január 5-én Csermely Gyula ügyvéd, író.
• Itt született 1880-ban Bohus Géza, Dunaszerdahely vezető jegyzője.
• Itt született 1883. augusztus 12-én Marczell Mihály, a XX. század egyik legnagyobb hatású katolikus magyar nevelője, a budapesti Központi Szeminárium egykori rektora, esztergomi főegyházmegyés áldozópap, pápai kamarás, tiszteletbeli kanonok, prelátus, 1948-tól apostoli protonotárius; egyetemi tanár, rektor, papnevelő, egyházi író, szerkesztő, cenzor és hitszónok.
• Itt született 1887-ben Tresztyánszky Mátyás bírósági tisztviselő, Dunaszerdahely telekkönyvezője (1923-ig), az 1939-ben öccsével megalapított dunaszerdahelyi, modern felszereltségű mozi tulajdonosa; ősi nemesi család sarja
• Itt született 1894. május 22-én vitéz Sarlay István alezredes, első világháborús hős /Bosznia-Hercegovinai harcok, kitüntetve: Signum Laudis hadiszalagon kardokkal, Nagy ezüst vitézségi érem, Kis ezüst és bronz vitézségi érem, Károly Csapatkereszt stb./, 1923-tól a Vitézi Rend tagja, magyar arisztokrácia körében is ismert személyiség /vadászatok a főnemesekkel, tiszti díszőrség tagja Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg ravatalánál stb./, az Első Magyar Kartonlemezgyár Rt. főtisztviselője.
• Itt született 1898-ban Csörgey Imre ollétejedi törvénybíró, ősi nemesi família sarja.
• Itt született 1904-ben Széher Vilmos, 1923-ban a Csallóközi Központi Bank tisztviselője, 1938 elején a Szlovák általános Hitelbank helyi fiókjában működött, 1939-től banktisztviselő szülővárosában. A Dunaszerdahelyi Tűzoltó Testület parancsnoka, leventeoktató, presbier, az Egyesült Magyar Párt választmányi tagja.
• Itt született 1905. április 15-én Steiner Herman világhírű sakkozó, aki az 1940-es és 1950-es években az USA legjobb sakknagymestere volt.
• Itt született 1928-ban Kraus Dávid, Izrael egykori magyarországi nagykövete.
• Itt született 1955. január 5-én Lipcsey György Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész.
• Itt született 1963. január 28-án Németh Ilona [1] Munkácsy Mihály-díjas kepzőművész.
• Itt született 1976. augusztus 20-án Gergely István, a magyar vízilabda-válogatott tagja.
• Itt töltötte gyermekéveit Vámbéry Ármin nyelvtudós, utazó, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója.


Városi önkormányzat
A 2010-es önkormányzati választások eredményeként 25 tagú képviselő testületét a Magyar Koalíció Pártja 13, a Híd-Most 11, és egy független képviselő alkotja.


Kultúra, szórakozás
• A város a szlovákiai magyar szellemi élet egyik központja (itt székel két könyvkiadó (NAP, LILIUM AURUM), található itt irodalmi kávéház és színház (SZEVASZ – Szerdahelyi Városi Színház)), underground művészeti klub (NFG-1 FILM), évente számos kulturális fesztiválnak ad otthont (Dunamenti Tavasz, Tündérkert Fesztivál, Dunaszerdahelyi Zenei Napok , "Éjszaka a Vermes-villában" stb.), a város oktatási intézményei az ország legszínvonalasabb intézményei közé tartoznak, a városban több szlovákiai és magyarországi egyetem folytat kihelyezett egyetemi, illetve főiskolai képzést.
• Itt székel a Csemadok (Szlovákiai Magyarok Társadalmi és Közművelődési Szövetsége) Művelődési Intézete.
• THERMALPARK termálfürdő és wellness-központ
A város termálfürdője és wellness-központja Szlovákia egyik legszínvonalasabb és leglátogatottabb fürdő-turisztikai létesítménye.


Képeslap a 19. századból


• A város minden év szeptemberében megrendezi a Csallóközi vásárt a Vásártéren (Szabadidőparkban).
Magyar Tannyelvű Alapiskolák
• Kodály Zoltán AI
• Szabó Gyula AI
• Vámbéry Ármin AI
• Szent János egyházi AI


Sport
A DAC Dunaszerdahely, a város sportklubja 1904-ben alakult. A városban a legnagyobb népszerűségnek a labdarúgás örvend, az FC DAC 1904 labdarúgócsapat az ország egyik legnagyobb múltú sportegyesülete. A labdarúgás mellett országos elismertségűek asztaliteniszezői, sakkozói, atlétái és kézilabdázói is.
Testvérvárosai
• Gödöllő, Magyarország
• Székelyudvarhely, Románia
• Szabadka, Szerbia
• Zenta, Szerbia